Category Archives: INTERJÚ

“HA ÁLLANDÓAN A FENEKEMEN ÜLNÉK TELJES NYUGALMAMBAN, AKKOR FELE ANNYI VISSZHANGJA SEM LENNE AZ ELŐADÁSOMNAK, MINT AMENNYI MOST VAN…”

Megközelítőleg 50 perce ez fogadott az értünk.hu oldalán:

killiand

http://ertunk.hu/index.php/kultura/item/2570-interju-killian-donnellyvel

Leave a comment

Filed under AJÁNLÓ, INTERJÚ

FRA FEE BESZÉLGET VELEM – ÉLETEM ELSŐ INTERJÚJA

tumblr_m503roRfEE1qd6jn6o9_1280A vicces nevű Fra Fee egy fiatal, tehetséges ír színész, akit számos színpadi szerepe mellett Tom Hooper Oscar-jelölt filmjében, A nyomorultakban láthattunk legutóbb Courfeyracként. Vele beszélgettem a Follies c. musicalről, a színészetről, hozzá kapcsolódó emlékeiről, s jövőbeli terveiről.

(Ott van Fra… igen, a jobb oldalon!)

A következőkben életem első interjúját olvashatjátok.  

Nagyobb nyomás nehezedik rád a Les Mis fenomenális sikere után?

Nem különösebben. Valóban hatalmas dolog, hogy része lehettem a Les Misnek, de nem hagytam, hogy a film sikerével járó nyomás teljesen maga alá gyűrjön. Igazából boldog vagyok, hogy olyan izgalmas projecteken dolgozhatok továbbra is, amik lekötnek, érdekelnek engem.

Újabban a Follies c. musicalben láthatunk téged. Tudnál picit mesélni a karakteredről, Young Buddyról?

A Follies igazán lebilincselő musical, habár Európa színpadain meglehetősen ritkán adják. A mi produkciónk például a legelső Franciaországban! – Egy csapat Weissmann Follie művész évekkel később egy összejövetel alkalmával a régi időkről nosztalgiázik, miközben négy fő karakter elviselhetetlenül boldogtalan házasságban él… a visszaemlékezés alatt a Follies színpadának szellemei ott kísértenek – én a Jerome Pradon által alakított főszereplő, Buddy fiatalkori énjét személyesítem meg, akit (meglepő mód 🙂 ) Young (fiatal – a szerk.) Buddynak hívnak. Különleges élmény egy olyan karakter bőrébe bújni a színpadon, aki a jelen időbeli szereplő gondtalan, örök idealista, nagy reményeket dédelgető kiadása, szóval szöges ellentéte – ez a színpadon egészen rendkívüli látványt nyújt. Oké, lehet, hogy lehangolónak tűnik az elmondásom alapján a darab – valóban az is egy kicsit, de amúgy az egész show zseniális Broadway számokkal van teletűzdelve, ami a musical hangulatát valamelyest feldobja!

Van kedvenc Follies-dalod?

Sally dala, a Losing My Mind. Elég fura, szürreális részét képezi a darabnak, mert az előadásakor a karakterek még utoljára együtt előadnak egy igazi Follies-kabarét, miközben maga a dal szörnyen igaz és tragikus üzenetet hordoz magában.

Mit tartasz legjobbnak a színészetben, előadóművészetben?

Az életstílus. Új emberekkel találkozni, velük összehaverkodni, hallani azokat a szokatlan, sokszor eszement sztorikat, amiket ők átéltek; több száz, sokszor több ezer néző előtt szerepelni; utazgatni, na meg rendkívüli darabok karaktereit megszemélyesíteni. Nincs ennél jobb a világon!

Legviccesebb dolog, ami történt veled egy előadás alkalmával?

Legviccesebb…? Ó, volt egy pár ilyen élményem. Még a Fame egyik előadása alkalmával ültem a zongoránál, épp „dalt komponáltam” (Schlomot játszottam, a zeneszerzőt) — s ugye minden fény rám irányult, mivel én voltam az egyetlen ember az egész színpadon –, mikor a zongoraszék valamilyen ismeretlen okból kifolyólag hirtelen összeroskadt alattam. Az egyetlen dolog, amire még emlékszem ebből az ominózus esetből, hogy a lábaim a levegőben vannak, s arra gondolok, hogy „mi fene történt?!” – a közönség természetesen azt hitte, hogy ez BIZTOSAN a show része, de mikor rájöttek, hogy a kis balesetem csak a véletlennek „köszönhető”, akkor rögtön csillapíthatatlan röhögésben törtek ki – egyszerre – mindannyian… nagyon durván… Roppantul zavarba ejtő volt, de elismerem, elég röhejesen festettem! Ha én is a közönségben figyeltem volna az eseményeket, ezer százalék, hogy én kacarásztam volna a leghangosabban az egész teremben!:)

Szokott olyasmin járni az agyad, hogy jobban is megoldhattál volna egy szerepet?

Huhhh… Úgy gondolom, mindannyiunkban létezik egy kielégíthetetlen perfekcionista, aki sosincs megelégedve az éppen aktuális, teljesített feladattal.

Mit tanultál a rendezőktől, akikkel eddigi karriered során együtt dolgoztál?

Minden egyes rendező valami egészen újat tesz az asztalra. Vannak, akik jobbak, vannak, akik kevésbé. Én személy szerint azokat a rendezőket kedvelem, akik megadják az alkotói szabadságot, hagyják, hogy te saját magad fedezz fel dolgokat, illetve akik addig jönnek az újabb megoldási lehetőségekkel a próbateremben, míg nem juttok közösen dűlőre, hogy mi az, ami leginkább működik neked. Ösztönösen. A rendezőknek muszáj változásra, valami új létrehozására bátorítania a színészeket, máskülönben az együtt töltött idő, a munka unalmassá és elcsépeltté válik lassan – ez leginkább az olyan helyzetekre igaz, mikor valami projecten meglehetősen hosszú ideig munkálkodsz.

Ha egy hármas listát kellene összeállítanod aszerint, hogy mely filmek inspiráltak téged (elsősorban) a színészi játékodban, mi lenne az a három film?

Tudod, foggggalmam sincs… Próbálok nem kritikus szemmel filmet nézni, hogy az éppen vásznon lévő színészek miként, hogyan alakítanak – ha folyton azt figyelném, milyen trükköket alkalmaznak, ha állandóan elemezném minden mozzanatukat, akkor nem is tudnék a sztorira vagy a karakterekre odafigyelni.

Ha tehetnéd, mely filmet forgatnád újra – veled főszerepben?

Jó…!:) Mondjuk, a Reszkessetek betörőket… már csak a poén kedvéért!

Ambíció. Van olyan álmod, amit nagyon szeretnél elérni?

Mindig is lesznek olyan dolgok, amikről terveket és álmokat szövögetek természetesen… Leírhatatlanul szeretnék egy teljesen új musicalben szerepelni, aztán, jó lenne végre ír színpadon is előadni, ezen kívül szívesen merengek azon, hogy milyen lenne televíziós filmekben szerepelni… napestig tudnám sorolni, miféle céljaim vannak.

Mi az, amit idén mindenképp szeretnél?

Szeretnék egy kis időt tölteni a családommal.

Mely előadót kérnéd meg arra, hogy írja meg életed betétdalait?

John Grant vagy Rufus Wainwright remek választás lenne a célra, habár ők többnyire csak depresszív zenét szereznek… ezért itt-ott belemixelhetnénk egy-két Jedward-számot is! Csak hogy felrázzuk a kész kompozíciót!:)

Nahát, Fra, köszönöm az interjút! 🙂

Leave a comment

Filed under FUN.FUN.FUN., INTERJÚ