NOSZTALGIA 1.


Előkaptam a régi naplóimat, most éppen azokat lapozgatom. Elég jókat derülök, hogy mennyivel mozgalmasabb, izgalmasabb volt a 13-14 éves önmagam szerelmi élete, meg úgy minden, mint most… 20 évesen.

Tudni kell, hogy olyan 9 éves korom óta “űzöm az ipart”, élénken él emlékeimben az a kora tavaszi nap, amikor suli után hazarohanva meglepetésképp ott várt az asztalomon a hőn áhított csillámos-tündéres (rikító rózsaszín) füzetke… Ragasztóillatú papír, golyóstoll, szerelem volt első tollvonásra a mienk.

Aktuális szerelmeim úgy 3 naponta, hetente, havonta változtak, talán ezt a legmókásabb megfigyelni a füzeteimben. Józsik, Istik, Marcik, Zolik (nehogy azt hidd, kedves olvasó, hogy életem értelmeinek igazi nevét osztom majd meg ezen a nyilvános blogon) elég sűrűn váltogatták egymást.

Kékszemű, magas, hobbit, Shrek és Casanova — gyerekek, mindenki megfordult már szívem teraszán. Plátói szinten. Merthogy egy közös az összes “szerelmemben” volt: egyiket sem érdekeltem.

Szemezgettem a 2. naplóm firkálmányaiból, hogy legyen egy jó napotok. Némely apróságot olvasva meg kell mondjam, egy művész veszett el bennem.

“Ma fura dolgok történtek velem. Mama nem tudta reggel kinyitni a kaput, és én arra gondoltam, hogy “Alahomora” (hogy nyíljon ki az ajtó)! sikerült. Holnap kikapjuk a fogalmazás dogát. Csütörtökön osztálybuli. Vasárnap mozi.”

“EZ VOLT ÉLETEM LEGROSSZABB NAPJA
T. I. megfürdetett” (feltételezem, itt a hóban való “fürdetésre” gondoltam, de ki tudja, miféle perverz dolgok jártak a 11 éves önmagam buksijában)

“Ma háromnegyed kilencre megyek suliba. Unatkozom. (te szegény) Azt fogom képzelni, hogy Daniellel (Daniel Radcliffe volt életem kuglófjának egyetlen szem mazsolája, úgy látszik) megyek az úton. 6 órám lesz. Első óra matek. Fúj!! Utálom a tanárt, mert mindig csúnyán beszél a gyerekekkel.” (ebből a kis szösszenetből kitűnik, hogy már ekkor megmutatkoztak az elmebaj tünetei)

“Augusztus 8.
Egy összetört szív évfordulója. Pontosan egy hónapja nem írtam beléd. Bár tudnál beszélni! Keresnem kell egy új srácot!” (stalker mode – on)

“Mit tegyek? A 100X Szépben megnézem…”

“Azt üzente, utál. Sírtam is… vége!”

(történelmi pillanat!!!!) “Ma kikaptuk a matematika dolgozatot, ami csillagos 5-ös lett!!!!!! P. O. ügyeletes volt ma hátul. Mikor jött onnan, szemüveg nélkül volt, a szeme sarkából nézett. Ekkor bukfencezett a gyomrom egy nagyot… megborzolta a haját. Így még jóképűbb! Az a gond, hogy még nem volt barátom… vajon milyen lehet az?”

(következő héten) “Már nem is tetszik nekem P. O.! Hogy lehettem belé szerelmes?”

(5 nappal később) “A suliban álltam, nem sokkal mellettem állt szívem szerelme, akit jól megnéztem (BETEG VAGY!!!) a szemem sarkából… persze lentről fölfelé (…) Legjobban az arcát figyeltem meg. Az emeleten megint nézett. Nem vettem észre a lépcsőnél, és 5 cm-re volt tőlem – majdnem nekem jött! Igaz, majdnem legurultam a lépcsőn. Utálom ezt a kínt!!!!!!!!!”

(az első kémia) “Ez volt a második nap a suliban. Ma volt életem első kémia és földrajz órája. Nagyon izgi volt mindkettő! Kémián hidrogén-kloridot és még egy mérgező anyagot (NaOH volt az) szagoltunk. Büdös volt! C. V. megint édes volt! Sajnos ez az utolsó oldalad!” (betelt a napló)

Advertisements

Leave a comment

Filed under FUN.FUN.FUN.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s