FURA


Elérkeztem egy bizonyos pontra, amit mindenki bizonyára ismer innen-onnan, tévéből, zenéből, netán saját tapasztalatából… Szóval, hogy izgatott vagyok, ha mondjuk valaki kimondja a nevét a jelenlétemben, akkor is, ha teljesen más valakiről van szó, akit történetesen ugyanúgy hívnak, mint őt. Ez az a pont, amikor lassan megijedek, és hátrálni kezdek, mert félek attól, mi lesz a következő lépcsőfok. Ha megkapom a napi adagomat belőle, akkor úgy érzem, a madarak nekem csiripelnek, a nap nekem süt, értem illatoznak a virágot, miattam lengedez lágy nyári szellő a fák között, kellemes borzongás fut végig a hátamon és…

RENI,
HAHÓ


hol marad a messze földön híres racionalitásod?


Ó, arról halvány lila gőzöm nincs, kérem szépen, én csak annyit tudok, hogy ha így folytatom a zuhanást, a reménytelen szerelem legmélyebb bugyraiban fogok szenvedve fetrengeni.

Advertisements

Leave a comment

Filed under A HÉT VALLOMÁSA, GYORSJELENTÉS, TÚLKOMPLIKÁL

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s